banmarianna.hu

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home

"Mitől retteg a magyar?"

címkék:  népbetegségek, szívinfarktus, rák, Dr. Bán Marianna holisztikus orvos 

Nem rég olvastam egy cikket a magyar emberek
betegségfélelmeiről. Egy biztosítótársaság az
általa készített felmérés adatait elemezve
tette közzé a tanulmányt. Nem meglepő, hogy a
fő „mumusok”: a szívinfarktus, a rák, az Alzheimer- kór
és a stroke. 

 

Mit teszünk a megelőzésért?

Az elgondolkodtató tény az, hogy  a megkérdezettek közül minden
második ember családjában előfordult már valamelyik a fenti
betegségek közül, és minden harmadik ember tart attól, hogy vele is
megtörténhet.
 
Ennek ellenére gyakori viselkedés a struccpolitika: mintha a betegek
és hozzátartozóik süketek lennének az üzenetre, amit a betegség
kommunikál. Egyáltalán nem jellemző, hogy megfogadnák: „okos ember
a más kárán tanul”. 
 
Történik ez sokszor az után is, hogy a szűkebb közösségen belül is már
megtörtént a baj. Sokan félnek, mégsem változtatnak érdemben
rizikófaktoraikon. Valami csodavárás, vagy sebezhetetlenség-tudat, esetleg
közönyösség leng körbe sok embert. Aztán, ha személyes sorsformáló erőként
maguk is „áldozatul esnek” a betegségnek, vagy összeomlanak, vagy
visszadugják a homokba a fejüket és folytatják az életüket- amíg lehet-,
mintha mi sem történt volna. 
 
Egy ember vagy egy társadalom tudatosságának és felelősségvállalásának egyik
fokmérője az egészség- és betegség-magatartás.
 
Egészség- magatartás
 
Mindazok a cselekvések, melyeket azért végzünk, hogy meglévő
egészségünket megőrizzük. Idetartozik a megelőzés: olyan
prevenciós módok, mint az egészséges táplálkozás, a rendszeres
mozgás, az önismeret, a helyes megküzdési mechanizmusok
elsajátítása, a megfelelő konfliktus- és stressz-kezelés, probléma-feldolgozás,
nyitott, érdeklődő attitűd és ismeretszerzés, optimista szemléletmód, harmonikus
kapcsolatok, a kiegyenlített terhelés, aktív és passzív pihenés… 
 
Ez a hozzáállás nem sajátítható el egyik napról a másikra, alapjait
már koragyermekkorban le kell fektetnünk. Néhány alap- és középfokú
oktatási intézményben volt/van egészségtan- óra, azonban ezt sem- mint
a biciklizést sem- lehet tankönyvből tökéletesen elsajátítani. No meg, ami
muszáj, az … Sokkal fontosabb a mindennapi példamutatás, tehát a családi
közösség példaadása. 
 
És mit tegyen az, aki nem ilyen szellemi légkörben nőtt fel? Hogyan
adjon egészséges példát?– kétségtelen, hogy a most középkorú és
az idősebb, háborús generációk teljesen más szellemi- gazdasági…
közegben nőttek fel, azonban soha nincs késő változtatni és kilépni
a társadalmi-, családi- és egyéni téveszmék világából. Nagyon
nehéz, de a mi felelősségünk is, hogy az utánunk jövők már
egészségesebb nemzedékként éljenek. A jelenlegi helyzetben, amikor
az egészségügyi rendszer ezer sebből vérzik, amikor az
átlagjövedelmek messze elmaradnak az optimálistól különösen
fontos, hogy egészségünket megőrizzük.
 
Betegség- magatartás
 
Az a cselekvés és hozzáállás, amit a betegséggel küzdő ember
tesz (vagy nem tesz) és tanúsít annak érdekében, hogy állapotán
változtasson.
 
Ez, talán, még elkeserítőbb. A modern orvoslás fejlődésével és
térnyerésével a köztudatban az orvos hivatott egészséget
varázsolni. Valójában az Egészség állapotának csupán
egy része- megkockáztatom, nem is a nagyobbik része- a
fizikai test állapota. Testünk csupán leképezi, bemutatja a
láthatatlan dimenzióinkban zajló folyamatokat. Betegségeink nem,
mint derült égből a villámcsapás jönnek létre. Addigi
egészségmagatartásunk, viselkedésünk, genetikai hajlamaink,
démonaink, téveszméink „gyermekei”. Ezért nem elég pirulát vagy
gyógynövényt szedni a Gyógyulásért, Egészségért. 
 
Mit tesz az átlag- beteg? Elballag a háziorvosához, gyógyszerészéhez,
talán a szomszéddal is elsopánkodik a betegségén, s valami
mazochista módon még identitást is kerít belőle. Az is gyakori, hogy
kétes hatású csodaszerekre költi a pénzét vagy fél- (dez)információk
alapján öngyógyításba fog. Persze, nem csak az ő hibája e
fura viselkedés. Talán, ha nagyobb teret vagy belénk nevelt igényt
kaphatna a felvilágosítás, hogy mi, miért történt, min kell változtatnia és
mit tehet a beteg saját magáért a gyógyszerek beszedésén túl. Nagyon egyszerű
azt mondani, például, a túlsúlyos, infarktuson átesett embernek, hogy fogyjon le és
szedje a gyógyszereit. Persze, ez nagyon fontos, de nem elégséges. 
 
 
És nagyon könnyű azt is mondani, hogy majd a „fehér varázsló”
meggyógyít. Egy kórnak egyéni és kollektív szellemi, lelki és fizikai
vonatkozásai vannak. S a gyógyulás hasonlóképpen
összetett folyamat. Ennek figyelmen kívül hagyása senkit nem mentesít a
felelősség alól. Nem mutogathatunk, sopánkodhatunk vagy átkozódhatunk
életünk végéig. Vagy legalábbis nem érdemes. Tény, hogy az
egészségügyi gépezetben nem jut idő elbeszélgetni, minden oldalról feltárni
a problémát, de meg lehet találni a módját a változtatásnak, ha
valaki akarja. Csak a tudatosság fénye képes eloszlatni a sötétséget,
a félelmeket, és tudja kiszorítani a manipulációt.
 
Orvosként hivatásomnak érzem, hogy a tünetek időleges kezelése helyett a
betegségek, panaszok mélyebb okait tárjuk fel és gyógyítsuk. Ez időigényesebb
folyamat, de hosszabb távon megéri több időt fordítani a betegségek mögött
megbújó lelki, életmódbeli okok átbeszélésével, hogy eredményesen kezeljük
a betegséget és visszanyerjük a teljes értékű Életet.
 
Decemberben ingyenes online orvosi fogadóórát tartok gyógyulni vágyó olvasóim
számára, ami egy kockázatmentes lehetőség az Ön számára is, hogy megismerje
milyen módszerekkel tudjuk kezelni panaszait.
 
 
 
 
 

További információ, időpont kérés az alábbi elérhetőségeken:

 

Mobiltelefon: + 36 30 475 2859

Vezetékes telefon: + 36 1 210 1461

Skype: ladynada68

E-mail: ladynada[kukac]t-online[pont]hu


 

 

Keresés az oldalon