banmarianna.hu

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home

Ezért éri meg házasodni

címkék:  házasság, párkapcsolat, egészség, Dr. Bán Marianna holisztikus orvos 

házasságA Duke Egyetem kutatói a mintegy 5000 fős vizsgálatból azt szűrték le, 
hogy a társas kapcsolat bizonyíthatóan egészségvédő hatással bír. A
kutatásban házaspárok egészségügyi és mortalitási (halálozási) mutatóit
vetették össze az egyedül élők adataival. A meglepő tény, hogy ez még
akkor is igaz, ha a házasfelek egyike vagy mindkettő egészségtelen
életmódot folytat.

 

Ez nem azt jelenti, hogy a testi egészség nem fontos...  

E tény csupán alátámasztja azt a holisztikus elvet, miszerint a lelki- 
szellemi táplálék, az érzelmi töltés, a pszichés megküzdési mechanizmusok,
a valahová tartozás élménye komolyan befolyásolják a szervezet biológiai
működését, ahogyan azt már korábban számos kutató feltételezte.

(Archívum: „Úgy segíts, hogy jó legyen”)

A közösség megtartó ereje nem elhanyagolható tényező a pszichés egészség és
a testi jóllét szempontjából. Manapság, amikor egyre több az akár többszörös
és a késői válás, a korai halálozás, a szeparáció, amikor a nagycsalád
intézményéről csak hírből hallani, különösen fontos egyéni szükségleteinkért és
feladatainkért felelősséget vállalni.
 
Az egyedül élőknek is (ahogy, egyébként, bárkinek) tudatosan törekedniük kell
identitásuk fenntartására, az öngondoskodásra, érzelmi szükségletük kielégítésére,
a megfelelő minőségű és mennyiségű ingerekben és információban gazdag életvitelre,
melyben a kreativitásnak teret engedve, sőt fejlesztve azt, nagyobb eséllyel őrizhetik
meg szellemi és lelki frissességüket, alkalmazkodó készségüket.  
 
Bár az életközösségben élők könnyebben kerülhetik el a magányt, mely számos
betegségben az egyik legfontosabb rizikófaktor, sajnos nem ritka, hogy a
házas-/élettársi kapcsolat is csak papíron létezik, mind két fél számára szenvedést,
magányt jelentő élmény . A kölcsönös szeret és tisztelet hiányzik, s az egymás
hibáztatása, büntetése, az agresszív önérvényesítés, mint negatív függőség adja
a mindennapok habarcsát. E „se veled- se nélküled” kapcsolatok mindkét fél és
a környezetük életét is megmérgezi. Gyakran hallani ilyenkor, hogy az egyedüllét
még ennél is riasztóbb (mégsem törekednek a megoldásra). Ez nem más, mint
„energia- vámpírkodás”, és a magukért, a másikért (esetleges gyerekekért)
valamint a kapcsolatért vállalandó felelősség hárítása.
 
Egyedül vagy magányosan?
 
Ami a régi korok közösségi életében természetes és automatikus volt, most tudatos
fókuszt, akaraterőt és cselekvést kíván. Felkeresni a potenciális társakat, odaadni
magunkat egy addig idegen közösségnek, kapcsolatokat építeni tudatosságot,
bátorságot és önismeretet kíván. Majd a rendszeres találkozás, ismerkedés,
önmagunk megtapasztalása a magányt egyedüllétté transzformálja. E tapasztalatot
aztán átadhatjuk környezetünknek, javítva ezzel a kapcsolatainkon. Míg a magány
a megkeseredettségről, hibáztatásról, fájdalomról, … szól, és hiányorientált, zárt
rendszer,  az egyedüllétet a kreativitás, benső béke, intim  és építő kapcsolat
 benső dimenzióinkkal, a Teremtés egészével, harmónia,   felelősségteljes, pozitív
gondolkodás és cselekvés, perspektíva, nyitottság, életigenlés … jellemzi.  
 
A kutatók igazolták azt a feltevést, miszerint a változatos mentális ingerek, emberi
kapcsolatok, az újdonság iránti nyitottság, a tanulás komoly és mérhető
életminőség- javulást, önbecsülést és szellemi frissességet eredményez- még idős
korban is. A tanulás kinyit a világra, kiemel az önsorsrontó, hibáztató, manipulatív,
hiányalapú megközelítés ördögi köréből, új identitást, értékrendet ad.  
 
Tovább gondolva és kiterjesztve a kutatás tanulságait:
 
A valódi Társ tud és akar egyedül is lenni. Örömet lel önmagában. Van önállósága,
és van „metszete” a másikkal, vagy a közösséggel.  Így az építő kapcsolatot a
hármasság (többesség) jellemzi: két (vagy több, ha baráti kapcsolatról beszélünk)
egész és a metszetük általuk alkotott    ”unio mistica” tere, alkotja. E rendszer megőrzi
és meghaladja az egyéneket. Ezt hívjuk közösségi evolúciónak, s ugyanez igaz a
párkapcsolat fejlődésére is.
 
 
 
 
 

Keresés az oldalon